[Lynxminor-mission] szalaigy@hotmail.com, designer@nileline.hu, obladi@chello.hu, ignaczedit@freemai

[Lynx Szonja]

(Remélem, második próbálkozásra már eljut Hozzátok. Ha mégsem, 
szóljatok...:)
Sziasztok kedves némán győzedelmeskedők!

Őöőöőöő [mostanra csak megtaláltam a magyar 
billentyűzetet], hát még innen jelentkezem -a mission központból-, 
igaz, már nem sokáig.
Mirol is szóltam a legutóbbi szösszenetemben?
"Juli hamarosan elmegy" - igen, valóban elment. Visszatért Budapestre, ahol 
gyorsan bele-visszacsöppent az ottani élet sûrûjébe (legalábbis nekem ez 
jött le).
"...Milanóban leszek..." - voltam is Milanóban, egy istenien fantasztikusan 
csodás hétig.
Milano igenis szuper város: igazi villamosokkal :), segítõkész barátokkal, 
felpezsdítõ kiállításokkal, mini stúdiókkal és érzékeket gyönyörködtetõ, 
kényeztetõ (és úgy is hangzó) "panificio"-kkal, vagyis pékségekkel. És 
néhány megörökített pillanatfelvétellel (fotó :) ).

Aztán két héttel késõbb meglátogatott édsanyám. Nagyon jó volt az a hét is! 
Kocsit béreltünk, és a szünnapokon bolond gomba módjára száguldoztunk 
keresztbe-kasul Hollandia déli felében és a határközeli Belgiumban. Napi 
úticélunk hosszabb távon általában a tengerpartok felé vezetett; minthogy én 
navigáltam, döntéshelyzetekben mindig a nyugati irányt választottam, neki a 
tengernek, amilyen egyenesen csak lehetett. így jutottunk el egyszer a hágai 
(Den Haag) és másszor a Blankenberghez (Belgium) közeli, alkonyodó partra. 
Cipõ, zokni le, nadrágszár fel, és homok és szél és bágyadt Napsütés és 
libabõr (és fotók)... nem lehetett kihagyni. A lelkes országjárás azt 
eredményezte, hogy legkevesebbet magából Eindhovenből sikerült 
megmutatnom édsanyámnak. Egyszer, este kilenc után biciklire pattantunk és a 
didergő hidegben bejártuk a fő, erasmusdiákok lakta negyedet, meg 
a környező parkot (szép volt, meg jó, kísértetiesen sötét a 
parklátogatáshoz : ) ). A legfontosabbat, a piacot már előre 
beprogramoztam szombatra. Az esőt, szelet, hideget nem, mégis 
mindből jutott bőven, és nem csak szombatra (sőt, gyilkos 
jégeső is akadt).
Utolsó estére pedig "Hungarian dinner"-t szerveztünk, amelyre tizenegy 
kedves barátomat hívtam meg, hoztunk egy fedél alá, "in the name of" 
bableves, meg palacsinta, meg unicum (<nevében>). Ha már homár...

El&#337;z&#337; levelemben talán még nem említettem, de május elsejével 
Goran elhagyott bennünket, új életet kezdett egy saját studiolakásban. :(
A csajbuli azonban nem tarthatott sokáig, mert egy szép napon, mid&#337;n 
(az egyetemért)édsanyámat egyedül hagytam otthon, a szobámból reggeli 
állapotában kilépve szembe találkozott két idegen-gyanús fiatalemberrel. 
Egyikük az új lakótársunk, Walid, másikuk a kísérete, az öccse (yuppie... 
:S). Franciaországban él&#337; tunéziaiak. Kafa!

Az utóbbi id&#337;ben rákattantam a rokon háttérzajokra: valahányszor magyar 
vagy orosz szavakat hallok -bárhol is legyünk épp-, ösztönös örömmel 
ráköszönök a beszélget&#337;kre és gyakorlatilag sokkolom &#337;ket. 
Többnyire gyors odébb slisszolás a reakció és legfeljebb egy bágyadt, elhaló 
"h..e..l..o". De például ezzel a módszerrel akadtunk össze a három új magyar 
erasmusossal (Lurkóékkal), azon a bizonyos szombati piacon. &#336;k is ott 
voltak két nappal kés&#337;bb a vacsorán; aztán együtt kirándultunk 
Pünkösdkor, ahol is megismertem az Eindhoven "környékén" 
exchange-esked&#337; magyar barátaikat. A következ&#337; hétvégén 
Eindhovenben gy&#369;ltünk össze a "teljes" magyar klikkel: piacoztunk, "a 
parkom"-ban frizbiztünk és piknikeztünk, egy-két külföldi hozzánk tartozó 
barátot közelebb hoztunk a magyar nyelvhez, konyhához és bulizási 
szokásokhoz. Nagyon kellemes id&#337;t töltöttünk el együtt. : )

Arról, hogy közben mi történik a nagy világban, legfeljebb csak utólag 
értesülök, ha egyáltalán.  ...a június beköszöntött, az "&#337;s" 
erasmusosok is szép lassan szállingóznak haza felé, az egy irányú repjegyek 
megvev&#337;dnek, az egymást meglátogatási és elszállásolási ígéretek 
el-elhangoznak... és különben is: a macska meg föl van mászva a fára.
Júniushoz méltóan egyszer már sikerült leégnem a Napon, a parkunkban 
elaludva, de azóta Napnak is, nyárnak is csak naptári szezonja van. Hát 
normális ez?!
"Life is hard" - gyakran hangzik el ez az amúgy csöppet sem elcsépelt 
mondat!....

Üdvözlet a dunai hidaknak és a Komjádi uszodának, a meggyeknek és a 
cseresznyéknek; legjobbakat az indexekbe(!) és légkondit a munkába 
tartóknak!!!
Mindenkinek kitartást a nyaralásokig!!!
Szonja, &#1063;&#1091;&#1095;&#1091;, "s042105"
: )

_________________________________________________________________
Express yourself instantly with MSN Messenger! Download today it's FREE! 
http://messenger.msn.click-url.com/go/onm00200471ave/direct/01/